Módszertan

Hogyan készülnek a becslések?

A választókerületi szintű becslések három részből tevődnek össze:

  • 1. A legfrissebb országos közvélemény-kutatási adatok a 2014-es adatokkal összehasonlítva. Az országos adatok alapján a Váradi András Alapítvány által készített mandátumkalkulátor körülbelüli szavazatszámokról ad tájékoztatást.

  • 2. A Közös Ország Mozgalom választókerületi szintű méréseit felhasználva, mely mérések megmutatják az egyéni jelöltek várható támogatottságát (és azt, hogy mely jelöltek a legintegratívabbak egy-egy kerületben).

  • 3. Demográfiai és egyéb szempontokat megvizsgálva, például azt, hogy az adott jelölt helyi beágyazottsága milyen (volt-e polgármester, a kerület lakója-e, stb.).

Fontos: A becslés a szoros versenyek végkimenetelét nem tudja biztosra megmondani, csupán egy százalékos valószínűséget ad arra, hogy ki és milyen eséllyel nyerheti meg az adott választókerületet. Minél kevesebb az elérhető adat és minél szorosabb a verseny a pártok között, annál bizonytalanabb a becslés.


Gyakori kérdések

A linken keresztül elérhető Facebook bejegyzés összefoglal néhány gyakori kérdést a becslésekkel kapcsolatban.


Április 5-6-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

A becslés ugyanazokkal az adatokkal dolgozott, amellyel az április 2-i becslés is. Az egyetlen különbség, hogy az MSZP-DK-Együtt megállapodásban megkötött 14 visszalépés is szerepel a modellben. Emellett a végső becslés egy alacsonyabb (360 ezres) és magasabb (550 ezres) átszavazó választói csoporttal számol.

Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 42%
Jobbik: 22%
MSZP-P: 12.5%
LMP: 8.5%
DK: 7.5%
Momentum: 3%
Együtt: 2%
MKKP: 1%
Egyéb: 1.5%
Részvételi arány: 65% (5.2 millió szavazó)
Részvételi arány az optimista becslésnél: 70% (5.6 millió szavazó)

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben az 10%-nál kisebb arányban elvesztett körzetek száma):

Fidesz: 84
MSZP: 7 (6)
DK: 4 (3)
Jobbik: 9 (15)
LMP: 1 (2)
Együtt: 1 (1)
Független: 0 (2)

Átszavazási hajlandóság:

Az átszavazási hajlandóság 0-7%-os különbség esetén 1-10% között, afölött 25-40% között mozgott párttól függően.

Ahol formális visszalépés történt - mint például a Momentum és az LMP visszalépései Kunhalmi Ágnes javára -, ott a visszalépők szavazói 80%-ban szavaznak át az esélyes jelöltre.

Átszavazás pártonként egyéb esetekben:

A Jobbikról-MSZP/DK-ra: 0-10% vagy 25% (ha egyértelműen erősebb az MSZP/DK jelöltje)
MSZP/DK-ról Jobbikra: 0-10% vagy 30% (ha egyértelműen erősebb a Jobbik jelöltje)
LMP-ről MSZP/DK-ra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség az MSZP/DK jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
LMP-ről Jobbikra: 10-35% között (minden 1%-nyi várható különbség a Jobbik jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
Formális visszalépés esetén bármely párt: 80%
Momentumról bárkire: 0-30%
Együttről bárkire: 0-40% (40%, ha nincs jelölt)
MKKP-ról bárkire: 0-20% (20%, ha nincs jelölt)

A választókerületi eredményeken látható, hogy a Fidesz sok kerületben nagyobb arányban nyer, mivel nincs átszavazás az MSZP/DK és Jobbik szavazói között.

Jelenleg a modell 360 ezer átszavazóval számol, amely pártonként a következő módon oszlik meg (zárójelben a pártok listás szavazóinak számához képesti átszavazás):

MSZP/DK: 125 ezer (12%)

Jobbik: 45 ezer (4%)

LMP: 120 ezer (27%)

Momentum: 40 ezer (26%)

Együtt: 30 ezer (29%)

Az optimista modell, ahol a Fidesz csak 101 mandátumot szerez, összesen 550 ezer átszavazóval számol a következő pártonkénti bontásban:

MSZP/DK: 220 ezer (19%)

Jobbik: 55 ezer (4.5%)

LMP: 165 ezer (40%)

Momentum: 65 ezer (40%)

Együtt: 45 ezer (40%)

Visszalépések és koordináció pártok között (esélyek)

Az MSZP-DK-Együtt visszalépési csomag két új várható győzelmet adott az ellenzéki pártoknak. Az MSZP-DK-LMP paktum azonban nem született meg, várhatóan az április 6-án napközben fog megtörténni (az írás pillanatában - április 6-a hajnal 4 órakor - még nincs meg ez a megállapodás). Remélhetőleg ezek a visszalépések újabb nyerhető kerületeket generálnak az ellenzék számára.

A következő kerületekben lenne érdemes visszalépnie - a politikai alkukat figyelembe véve - egyes jelölteknek:
LMP lehetséges visszalépései:

A Jobbik javára:

Cegléd

Hódmezővásárhely

Nyíregyháza 2-es

Tapolca

Az MSZP/DK javára:

Nyíregyháza 1-es

Budapest 5-ös

Budapest 6-os

Budapest 8-as

Budapest 10-es

Budapest 12-ös

Budapest 14-es

Budapest 16-os

Budapest 18-as

Érd

Pécs 2-es

Független javára:

Veszprém

Pécs 1-es


MSZP és DK lehetséges visszalépései:

Az LMP javára:

Szekszárd

Salgótarján

Gödöllő

Budapest 4-es

A javaslat nem számol azzal, hogy a Jobbik bárki javára is visszalépjen, bár elképzelhető a részükről az LMP felé hideg koordináció (visszalépés nélküli átszavazásra buzdítás).


Tehát a várható végeredmény a választásokon egy sima Fidesz győzelem vagy egy nagyon szoros végeredmény. Minden az átszavazási hajlandóságon és a részvételen fog múlni.







Április 2-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

Ez a becslés immár a Közös Ország Mozgalom által készített 20 választókerületi közvélemény-kutatás méréseit használta. A mérések azt mutatták, hogy egyrészt a Jobbik szavazói részéről gyengült az átszavazási hajlandóság, másrészt a Jobbik támogatottsága országosan enyhén nőtt. Ezt támasztja alá a Závecz Research és az Iránytű Intézet országos mérése is.

A mostani becslés alacsonyabb átszavazási hajlandósággal számol és enyhén asszimetrikusan az MSZP/DK-LMP-Jobbik tengelyen (lásd alább).

A visszalépést igénylő körzetek listája - ahol már az esetleges visszalépés miatt 50%-os átszavazás van kalkulálva a másodlagos preferenciákkal - az alábbi négy körzet:

Budapest 4-es

Budapest 13-as

Budapest 17-es

Tolna 1-es

Az a négy kerület jelenleg mind a Fideszé, de pártok közti koordinációval két LMP-s és két Együtt mandátum születne.

Fontos továbbá, hogy a 93 kiosztandó listás mandátumok száma 92-re csökkent, ugyanis szinte biztosan lesz egy német nemzetiségi képviselője az új parlamentnek, akik kedvezményes mandátummal juthat majd be. Így a pártok már csak 198 mandátumért harcolnak.

Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 42%
Jobbik: 22%
MSZP-P: 12.5%
LMP: 8.5%
DK: 7.5%
Momentum: 3%
Együtt: 2%
MKKP: 1%
Egyéb: 1.5%
Részvételi arány: 65% (5.2 millió szavazó)

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben az 10%-nál kisebb arányban elvesztett körzetek száma):

Fidesz: 85
MSZP: 7 (5)
DK: 4 (2)
Jobbik: 10 (15)
LMP: 0 (3)
Együtt: 0 (2)
Független: 0 (2)

Átszavazási hajlandóság:

Az átszavazási hajlandóság 0-7%-os különbség esetén 1-10% között, afölött 25-40% között mozgott párttól függően.

Ahol formális visszalépés történt - mint például a Momentum és az LMP visszalépései Kunhalmi Ágnes javára -, ott a visszalépők szavazói 80%-ban szavaznak át az esélyes jelöltre.

Átszavazás pártonként egyéb esetekben:

A Jobbikról-MSZP/DK-ra: 0-10% vagy 25% (ha egyértelműen erősebb az MSZP/DK jelöltje)
MSZP/DK-ról Jobbikra: 0-10% vagy 30% (ha egyértelműen erősebb a Jobbik jelöltje)
LMP-ről MSZP/DK-ra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség az MSZP/DK jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
LMP-ről Jobbikra: 10-35% között (minden 1%-nyi várható különbség a Jobbik jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
Formális visszalépés esetén bármely párt: 80%
Momentumról bárkire: 0-30%
Együttről bárkire: 0-40% (40%, ha nincs jelölt)
MKKP-ról bárkire: 0-20% (20%, ha nincs jelölt)

A választókerületi eredményeken látható, hogy a Fidesz sok kerületben nagyobb arányban nyer, mivel nincs átszavazás az MSZP/DK és Jobbik szavazói között.

Jelenleg a modell 360 ezer átszavazóval számol, amely pártonként a következő módon oszlik meg (zárójelben a pártok listás szavazóinak számához képesti átszavazás):

MSZP/DK: 125 ezer (12%)

Jobbik: 45 ezer (4%)

LMP: 120 ezer (27%)

Momentum: 40 ezer (26%)

Együtt: 30 ezer (29%)

Nyerhető, de jelenleg vesztes körzetek

A becslés továbbra is stabil Fidesz vezetést jósol, de látható, hogy közel 30 olyan körzet van, ahol a Fidesz előnye 10%-nál kisebb. Ez azt jelenti, hogy ha a választók széles köre (legalább 65%-a) átszavaz az adott körzetben az esélyes jelöltre, akkor a mostani 85 körzet helyett a Fidesz csak 56 körzetben nyerne, amely esetben veszélybe kerülne a párt abszolút többsége is. Több kerületben is egy ellenzéki jelölt visszalépése is elég lenne a győzelemre, vagy a győzelem bebiztosítására (máskülönben ezek a körzetek könnyen a Fideszhez kerülhetnek).

A szoros körzetek listája a következő:

Jelenleg nyertesnek ítélt, de elveszíthető körzetek (ha nincs visszalépés/ kisebb az átszavazás):

Budapest 5-ös

Budapest 6-os

Budapest 8-as

Budapest 9-es

Budapest 12-es

Budapest 16-os

Hódmezővásárhely

Nagykanizsa

Ózd

Kazincbarcika

Tiszaújváros

Jelenleg vesztes, de nyerhető körzetek (egy visszalépéssel):

Veszprém

Pécs 1-es

Budapest 18-as

Cegléd

Nyíregyháza 1-es

Nyíregyháza 2-es

Szekszárd

Budakeszi

Törökszentmiklós

Tapolca

Koordinációt igénylő, de nyerhető körzetek:

Budapest 1-es

Budapest 4-es

Budapest 13-as

Budapest 17-es

A lista alapján legrosszabb esetben az ellenzék 10 egyéni mandátumot nyerhet (így a Fidesz kétharmadhoz jutna), legjobb esetben pedig 35 mandátumot. Fontos, hogy további körzetek megnyerésével van esély, ha magasabb az átszavazási hajlandóság, vagy ha több párt is visszalép egy adott kerületben.

Visszalépések és koordináció pártok között (esélyek)

Ezen a héten összesen 3 visszalépés történt a kisebb pártok részéről, de ezek a visszalépések nem módosítottak az esélyeken, ugyanis nem kulcskerületekben történtek. A szükséges visszalépések listája továbbra is változatlan (lásd alább:)

A következő kerületekben lenne érdemes visszalépnie - a politikai alkukat figyelembe véve - egyes jelölteknek:
LMP lehetséges visszalépései:

A Jobbik javára:

Cegléd

Hódmezővásárhely

Nyíregyháza 2-es

Tapolca

Az MSZP/DK javára:

Nyíregyháza 1-es

Budapest 5-ös

Budapest 6-os

Budapest 8-as

Budapest 10-es

Budapest 12-ös

Budapest 14-es

Budapest 16-os

Budapest 18-as

Érd

Pécs 2-es

Független javára:

Veszprém

Pécs 1-es


Momentum és Együtt lehetséges visszalépései:

Ugyanott, ahol az LMP is (ha nem is mindenhol, de leginkább Budapest 5, 6, 12, 16, és 18-ban)


MSZP és DK lehetséges visszalépései:

Az LMP javára: (a lista nem teljes)

Szekszárd

Salgótarján

Gödöllő

Budapest 4-es

Az Együtt javára:

Budapest 13-as

Budapest 17-es

A Momentum javára:

Budapest 1-es

A javaslat nem számol azzal, hogy a Jobbik bárki javára is visszalépjen, bár elképzelhető a részükről az LMP felé hideg koordináció (visszalépés nélküli átszavazásra buzdítás).


A végső két becslés (optimista és pesszimista forgatókönyvvel) április 6-án hajnalban jelenik meg.




Március 26-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

Ez a becslés immár a Közös Ország Mozgalom által készített 17 választókerületi közvélemény-kutatás méréseit használta. A mérések azt mutatták, hogy nincs érdemi eltérés a pártok országos támogatottságában, tehát a március 19-i bemeneti adatok maradtak (lásd alább).

Emellett a mostani becslés a kisebb pártoknak egy városi/budapesti bónuszt is ad, mert látszott, hogy a városokban erősebb a támogatottsága a Momentum, Együtt, és MKKP jelöltjeinek. Ez nagyjából 50 ezer plusz ellenzéki szavazatot jelent (amely majd a számításokban számítani fog).

Ezen kívül három politikai természetű ajánlás is született, amelyek feltétele, hogy a pártok között koordináció történjen. Ezek az ajánlások két esetben az Együtt (Budapest 13. és 17. választókerületei) és egy esetben az LMP (Budapest 4.) tesznek ajánlást. Ezekben a kerületekben még nem letisztázottak a visszalépések, ezért csak 50%-os átszavazási hajlandósággal számoltam (a szokásos 80% helyett). Fontos kiemelni, hogy ezek a javaslatok csak a pártok együttműködése esetén válnak valóra, egyébként a szavazatok szétaprózódása miatt más eredmény várható a kerületben. Hasonló ajánlás született Tolna megye 1-es körzetében is Hadházy Ákos javára, igaz, ő már egyértelmű esélyes jelölt, és a fenti három kerülettel ellentétben valószínűbb a visszalépés a javára.

Fontos továbbá, hogy a 93 kiosztandó listás mandátumok száma 92-re csökkent, ugyanis szinte biztosan lesz egy német nemzetiségi képviselője az új parlamentnek, akik kedvezményes mandátummal juthat majd be. Így a pártok már csak 198 mandátumért harcolnak.

Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 43.5%
Jobbik: 21%
MSZP-P: 13%
LMP: 8.5%
DK: 7.5%
Momentum: 3%
Együtt: 2%
MKKP: 1%
Egyéb: 0.5%
Részvételi arány: 65%

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben az 10%-nál kisebb arányban elvesztett körzetek száma):

Fidesz: 80
MSZP: 8 (6)
DK: 4 (3)
Jobbik: 11 (10)
LMP: 1 (2)
Együtt: 0 (2)
Független: 2 (0)

Átszavazási hajlandóság:

Az átszavazási hajlandóság 0-7%-os különbség esetén 1-10% között, afölött 25-40% között mozgott párttól függően. Azokban a körzetekben, ahol Márki-Zay Péter "Rendszerváltás 2018" csoportja is ajánlást fogalmazott meg, ott az átszavazási hajlandóság egységesen 5%-kal magasabb volt.

A három politikai természetű becslésnél 50%-os átszavazási hajlandósággal számolt a modell, míg Szél Bernadett és Hadházy Ákos esetében 80%-kal.

Ahol formális visszalépés történt - mint például a Momentum és az LMP visszalépései Kunhalmi Ágnes javára -, ott a visszalépők szavazói 80%-ban szavaznak át az esélyes jelöltre.

Átszavazás pártonként egyéb esetekben:

A Jobbikról-MSZP/DK-ra: 0-10% vagy 25-30% (ha egyértelműen erősebb az MSZP/DK jelöltje)
MSZP/DK-ról Jobbikra: 0-10% vagy 35-40% (ha egyértelműen erősebb a Jobbik jelöltje)
LMP-ről MSZP/DK-ra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség az MSZP/DK jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
LMP-ről Jobbikra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség a Jobbik jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
Formális visszalépés esetén bármely párt: 80%
Momentumról bárkire: 0-30%
Együttről bárkire: 0-40% (40%, ha nincs jelölt)
MKKP-ról bárkire: 0-20% (20%, ha nincs jelölt)

A választókerületi eredményeken látható, hogy a Fidesz sok kerületben nagyobb arányban nyer, mivel nincs átszavazás az MSZP/DK és Jobbik szavazói között.

Esélyes jelöltek

Az új becslés azt mutatja, hogy a Jobbik az esélyes jelölt a körzetek többségében (42 helyen biztosan, 24 helyen inkább esélyes), míg a baloldal Budapesten és néhány nagyobb városban esélyes (27 helyen biztos esélyes, 13 körzetben inkább esélyes). 39 körzetben továbbra sem lehet biztosra mondani, hogy ki az esélyes, ugyanis 7%-nál kisebb a két esélyes jelölt között a különbség. Emellett politikai alkukra is szükség lenne bizonyos körzetekben - főleg Budapesten és egyes nagyvárosokban -, hogy egyértelmű esélyesről beszélhessünk.

Nyerhető, de jelenleg vesztes körzetek

A becslés továbbra is stabil Fidesz vezetést jósol, de látható, hogy több mint 20 olyan körzet van, ahol a Fidesz előnye 10%-nál kisebb. Ez azt jelenti, hogy ha a választók széles köre (legalább 65%-a) átszavaz az adott körzetben az esélyes jelöltre, akkor a mostani 80 körzet helyett a Fidesz csak 57 körzetben nyerne, amely esetben veszélybe kerülne a párt abszolút többsége is. A becslés megmutatja, hogy a vártnál jóval szorosabb verseny is kialakulhat a pártok koordinációja és a magasabb arányú átszavazás esetén.

Legjobb esetben a Jobbik 21, az MSZP-Párbeszéd-DK trió 21, míg a többi párt és független jelölt 7 mandátumot szerezne, feltéve, ha a pártok között történik valamilyen megállapodás. Az LMP, Együtt, és Momentum szintén további körzeteket nyerhet abban az esetben, ha sikerül megegyezni a pártok közti koordinációról.

Visszalépések és koordináció pártok között (esélyek)

Már közel 10 formális visszalépés történt a pártok részéről (kettő az LMP-től, négy a Momentumtól, kettő az Együtt részéről, és egy a DK-tól), ám ez még csak annyiban segített, hogy Hadházy Ákos és Szél Bernadett körzetei, illetve Dr. Oláh Lajos körzete nyerhetőbbé vált az ellenzék számára. Ha a pártok a nyerhető körzeteket tényleg meg akarják nyerni, akkor még több tucat visszalépésre van szükség ahhoz, hogy a szorosabb körzeteket megnyerje az esélyesebb jelölt.

Íme egy rövid lista arról, hogy mely kerületekben lenne érdemes visszalépnie - a politikai alkukat figyelembe véve - egyes jelölteknek:
LMP

A Jobbik javára:

Cegléd

Hódmezővásárhely

Nyíregyháza 2-es

Tapolca

Az MSZP/DK javára:

Nyíregyháza 1-es

Budapest 5-ös

Budapest 6-os

Budapest 8-as

Budapest 10-es

Budapest 12-ös

Budapest 14-es

Budapest 16-os

Budapest 18-as

Érd

Pécs 2-es

Független javára:

Veszprém

Pécs 1-es


Momentum és Együtt

Ugyanott, ahol az LMP is (ha nem is mindenhol, de leginkább Budapest 5, 6, 12, 16, és 18-ban)


MSZP és DK

Az LMP javára: (a lista nem teljes)

Szekszárd

Salgótarján

Gödöllő

Budapest 4-es

Az Együtt javára:

Budapest 13-as

Budapest 17-es

A Momentum javára:

Budapest 1-es

A javaslat nem számol azzal, hogy a Jobbik bárki javára is visszalépjen, bár elképzelhető a részükről az LMP felé hideg koordináció (visszalépés nélküli átszavazásra buzdítás).


A következő becslés április 2-án jelenik meg.




Március 19-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

Ez a becslés immár a Közös Ország Mozgalom által készített 15 választókerületi közvélemény-kutatás méréseit használta. A mérések azt mutatták, hogy kisebb eltérések vannak a pártok várható országos támogatottságában, ezért módosításokat végeztem a bemeneti adatok oldalán (lásd alább).

Emellett a mostani becslés minden erős jelöltet figyelembe vett (tehát nem csak a kisebb pártoknál számított a jelölt erőssége plusz szorzóként, hanem a Fidesz, Jobbik, MSZP/DK, és LMP jelöltjeinél is.

Ezen kívül három politikai természetű ajánlás is született, amelyek feltétele, hogy a pártok között koordináció történjen. Ezek az ajánlások két esetben az Együtt (Budapest 13. és 17. választókerületei) és egy esetben az LMP (Budapest 4.) tesznek ajánlást. Fontos kiemelni, hogy ezek a javaslatok csak a pártok együttműködése esetén válnak valóra, egyébként a szavazatok szétaprózódása miatt más eredmény várható a kerületben.

Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 43.5%
Jobbik: 21%
MSZP-P: 13%
LMP: 8.5%
DK: 7.5%
Momentum: 3%
Együtt: 2%
MKKP: 1%
Egyéb: 0.5%
Részvételi arány: 65%

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben az 10%-nál kisebb arányban elvesztett körzetek száma):

Fidesz: 84
MSZP: 8 (6)
DK: 4 (3)
Jobbik: 8 (13)
LMP: 0 (3)
Együtt: 1 (1)
Független: 1 (1)

Átszavazási hajlandóság:

Az átszavazási hajlandóság 0-7%-os különbség esetén 1-10% között, afölött 25-40% között mozgott párttól függően. Itt a becslés azt feltételezi, hogy kisebb különbségnél a pártok kitartanak a saját jelöltjük mellett.

A három politikai természetű becslésnél 80%-os átszavazási hajlandósággal számolt a modell, míg Szél Bernadett körzetében (Pest 2-es), ahol Tóth Zoltán formálisan visszalépett, 95%-os átszavazási hajlandósággal.

Átszavazás pártonként egyéb esetekben:

A Jobbikról-MSZP/DK-ra: 0-10% vagy 25% (ha egyértelműen erősebb az MSZP/DK jelöltje)
MSZP/DK-ról Jobbikra: 0-10% vagy 35% (ha egyértelműen erősebb a Jobbik jelöltje)
LMP-ről MSZP/DK-ra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség az MSZP/DK jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
LMP-ről Jobbikra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség a Jobbik jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
MSZP/DK-ról LMP-re: 95% (formális visszalépés esetén)
Momentumról és Együttről bárkire: 0-30%
MKKP-ról bárkire: 0-20%

A választókerületi eredményeken látható, hogy a Fidesz sok kerületben nagyobb arányban nyer, mivel nincs átszavazás az MSZP/DK és Jobbik szavazói között.

Esélyes jelöltek

Az új becslés azt mutatja, hogy a Jobbik az esélyes jelölt a körzetek többségében (42 helyen biztosan, 24 helyen inkább esélyes), míg a baloldal Budapesten és néhány nagyobb városban esélyes (27 helyen biztos esélyes, 13 körzetben inkább esélyes). 37 körzetben továbbra sem lehet biztosra mondani, hogy ki az esélyes, ugyanis visszalépések és az első két helyezett közti 7%-nál kisebb különbség jelzi, hogy mind a Jobbik, mind az MSZP/DK jelöltje rendelkezik stabil támogatottsággal. Ezekben a körzetekben politikai megállapodásra vagy több helyi információra lenne szükség, hogy egyértelmű esélyesről beszélhessünk.

Nyerhető, de jelenleg vesztes körzetek

A becslés továbbra is stabil Fidesz vezetést jósol, de látható, hogy több mint 25 olyan körzet van, ahol a Fidesz előnye 10%-nál kisebb. Ez azt jelenti, hogy ha a választók széles köre (legalább 65%-a) átszavaz az adott körzetben az esélyes jelöltre, akkor a mostani 84 körzet helyett a Fidesz csak 59 körzetben nyerne, amely esetben veszélybe kerülne a párt abszolút többsége is. A becslés megmutatja, hogy a vártnál jóval szorosabb verseny is kialakulhat a pártok koordinációja és a magasabb arányú átszavazás esetén.

Legjobb esetben a Jobbik 21, az MSZP-Párbeszéd-DK trió 21, míg a többi párt 6 mandátumot szerezne, feltéve, ha a pártok között történik valamilyen megállapodás. Az LMP, Együtt, és Momentum szintén további körzeteket nyerhet abban az esetben, ha sikerül megegyezni a pártok közti koordinációról.

További fejlesztések a következő becslésekben

1. Regionális elmozdulás becslése

A regionális elmozdulás (az országossal szemben vagy azt kiegészítve) továbbra sem szerepel a modellben, ez jövő hét közepére készül majd el és várhatóan használva lesz a következő modell megalkotásakor.

2. Visszalépések és koordináció pártok között

Mivel jelenleg csak egy formális visszalépés történt a DK részéről az LMP javára, a mostani modell nem vállalkozott ezen visszalépések előrejelzésére, leszámítva a korábban említett három budapesti kerületet. Ha bármilyen visszalépés történik március 19-25 között, az frissítve lesz az adott napon.

A következő becslés március 26-án jelenik meg.




Március 12-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

Ez a becslés a 2014-es eredmények országos egységes elmozdulását (UNS) használta kiindulópontnak, majd ehhez képest a kisebb pártok (Momentum, Együtt, MKKP) esetében egy súlyozással élt, hogy ezen pártok budapesti és nagyobb városokban várható magasabb támogatottságát figyelembe véve becsüljön.

Ezen kívül a becslés felhasználta a Közös Ország Mozgalom 10 választókerületi mérését, amelyek 2018. februárjában készültek. Ezek az 1000 fős mintán készült kutatások jól mutatják egyes pártok várható országos támogatottságát. A 10 választókerületi mérés megmutatta, hogy a március 5-én használt bemeneti adatok túl optimistán mérték fel az MSZP-Párbeszéd támogatottságát, és túl pesszimistán a Jobbikét. Ezért ezek a bemeneti változók módosítva lettek (lásd alább). Emellett a Momentum országos támogatottsága is 0.5%-kal magasabb a vártnál (2.5%, míg legutóbb 2%-kal volt számolva). Végezetül az MKKP egyéni jelöltjei is felkerültek a becslések közé, továbbá egy-egy helyileg vagy országosan ismert egyéb jelölt is (például Bokros Lajos az egyik budapesti kerületben).


Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 43.5%
Jobbik: 20.5%
MSZP-P: 14%
LMP: 9%
DK: 6.5%
Momentum: 2.5%
Együtt: 1%
MKKP: 1%
Egyéb: 2%
Részvételi arány: 64%

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben az 5%-nál kisebb arányban elvesztett körzetek száma):

Fidesz: 91
MSZP: 6 (1)
DK: 1 (4)
Jobbik: 7 (4)
LMP: 0 (2)
Független: 1 (1)

Átszavazási hajlandóság:

Az egyes pártokra akkor szavaztak át a választók, ha az ellenzéki jelölt legalább 7%-kal erősebb volt a saját párt jelöltjénél. Ez lényeges változás az előző becsléshez képest, ahol már 0.1%-nál megindult az átszavazás.

Az átszavazási hajlandóság 0-40% között mozgott attól függően, hogy mekkora a különbség az első és második legerősebb jelölt között.

Átszavazás pártonként:

A Jobbikról-MSZP/DK-ra: 0% vagy 25% (ha egyértelműen erősebb az MSZP/DK jelöltje)
MSZP/DK-ról Jobbikra: 0% vagy 35% (ha egyértelműen erősebb a Jobbik jelöltje)
LMP-ről MSZP/DK-ra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség az MSZP/DK jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
LMP-ről Jobbikra: 10-40% között (minden 1%-nyi várható különbség a Jobbik jelölt javára 1%-kal növelte az átszavazási hajlandóságot)
MSZP/DK-ról LMP-re: 80% (formális visszalépés esetén)
Momentumról bárkire: 0-30% (az LMP szavazóinál 10%-kal kisebb arányban szavaznának át bárkire)
Együttről és MKKP-ról bárkire: A belvárosi kerületekben és nagyobb városokban 0%, egyébként egységesen 30%

A választókerületi eredményeken látható, hogy a Fidesz sok kerületben nagyobb arányban nyer, mivel nincs átszavazás az MSZP/DK és Jobbik szavazói között.

Esélyes jelöltek

Az új becslés azt mutatja, hogy a Jobbik az esélyes jelölt a körzetek többségében (40 helyen biztosan, 24 helyen inkább esélyes), míg a baloldal Budapesten és néhány nagyobb városban esélyes. 43 körzetben továbbra sem lehet biztosra mondani, hogy ki az esélyes, ugyanis visszalépések és az első két helyezett közti 7%-nál kisebb különbség jelzi, hogy mind a Jobbik, mind az MSZP/DK jelöltje rendelkezik stabil támogatottsággal.

Ahol nincs egyértelmű esélyes, ott általában a Fidesz magabiztosan vezet, így kisebb a jelentősége annak, hogy ki is igazán az esélyes (kivéve ha az összes párt részt venne egy koordinált jelöltállításban).

Nyerhető, de jelenleg vesztes körzetek

A becslés meglepő módon több, nagyon kicsi arányú (1-2%-os) Fidesz győzelmet hozott öt belvárosi kerületben. Ennek az oka, hogy országosan alacsonyabb MSZP-Párbeszéd/DK támogatottság mellett és a kisebb pártok nagyobb szavazataránya miatt a Fidesz akár 35%-os támogatottsággal is megnyerheti ezeket a kerületeket. Ha a kisebb pártok szavazói magasabb arányban szavaznak át az MSZP-Párbeszéd/DK jelöltjére, akkor ez az öt kerület egyértelműen nyerhető a baloldal számára. Ezek nélkül viszont a Fidesz könnyen 2/3-os többségbe kerülhet.

Emelett az is látható, hogy a Jobbik egyre erősebb Heves-Borsod-Szabolcs megyékben, ahol reális esélye van a pártnak, hogy akár összesen 10 mandátumot is szerezzen. Fontos, hogy ezekhez a győzelmekhez szükségük lesz baloldali szavazókra is.

További fejlesztések a következő becslésekben

1. Regionális elmozdulás becslése

A héten elkészült egy lista a 106 választókerület profiljáról, amely megmondja, hogy milyen települések tartoznak egy-egy kerületbe. Ezeket az adatokat felhasználva - és a Közös Ország Mozgalom újabb választókerületi méréseit - egy regionális szavazatarányt próbál majd becsülni a modell. Ennek az a célja, hogy ne csak az országos adatokból induljon ki a modell, hanem vegye azt is figyelembe, hogy az ország egyes részein más és más módon változott a pártok támogatottsága.

Emellett minden választókerületben figyelemmel kísérjük majd, hogy vannak-e visszalépések, illetve hogy miben változik a pártok kommunikációja a koordinált jelöltállítás kapcsán.

2. Erős és integratív jelöltek listája

Ahogy a kisebb pártok esetében, így a nagyobb pártoknál is fogok készíteni egy listát arról, hogy mely jelöltek országosan ismertek, mivel egy ismert jelölt várhatóan több szavazatot kap a bizonytalan szavazóktó is.

A következő becslés március 19-én jelenik meg.




Március 5-i becslés módszertana és leírása

Összefoglaló

Az alap modell az országos egységes elmozdulás (UNS) mérésével készült, amely a pártok országos támogatottsága alapján minden kerületben a várható szavazatok számát adja meg. Ha egy párt erősebb volt 2014-ben egy körzetben, akkor arányaiban több szavazója lesz.

Az UNS bemeneti adatai (pártok országos támogatottsága):

Fidesz-KDNP 45%
Jobbik: 18%
MSZP-P: 17%
LMP: 9%
DK: 6%
Momentum: 2%
Együtt: 1%
Részvételi arány: 64.5%

Várható egyéni győzelemek száma (zárójelben a koordináció esetén további nyerhető körzetek száma):

Fidesz: 85
MSZP: 10 (5)
DK: 5 (5)
Jobbik: 4 (7)
LMP: 0 (3)
Független: 2 (0)

Átszavazási hajlandóság:

Az egyes pártokra akkor szavaztak át a választók, ha az ellenzéki jelölt legalább 0.1%-kal erősebb volt.

Az átszavazási hajlandóság 20-40% között mozgott attól függően, hogy mekkora a különbség az első és második legerősebb jelölt között.

Átszavazás maximumai:
A Jobbikról-MSZP/DK-ra 30%
MSZP/DK-ról Jobbikra 40%
LMP-ről MSZP/DK-ra 40%
LMP-ről Jobbikra 40%
MSZP/DK-ról LMP-re 80% (formális visszalépés)
Momentumról bárkire 30%

A modell az alábbi dolgokat nem vette még figyelembe, és a jövőben finomhangolásra szorul:

1. A részvételi arány növekedése különböző módon hasson egyes pártokra

A jelenlegi modell 2.3 millió Fidesz szavazóval számol, holott valószínűbb, hogy csak 2.1-2.2 millió ember fog rájuk szavazni (egyéniben). Ezt az arányt a márciusi közvélemény-kutatások és a Közös Ország Mozgalom mérései alapján fogom frissíteni.

2. Regionálisan becsülni a pártok erősödését/gyengülését, ne pedig országosan

Az egyéni választókerületi mérések segítenek majd abban, hogy lássuk, van-e lényeges eltérés a pártok 2014-es helyi eredményei és a most mért helyi támogatottsága között. Például, erősebb-e a Jobbik a kistelepüléses körzetekben mint 4 éve, gyengült-e az MSZP a budapesti körzetekben az LMP irányába, stb.

3. "Márki-Zay hatás"

A február végi hódmezővásárhelyi választás lehetséges, hogy megnövelte a szavazók átszavazási hajlandóságát. Emiatt meg kell vizsgálni, hogy a 30-40%-os maximális átszavazási limit nem túl alacsony-e.

4. A szorosabb kerületekben magasabb legyen az átszavazási hajlandóság

Ahol szoros verseny várható a mandátumért, feltételezhető, hogy a szavazók inkább beállnak az esélyesebb jelölt mögé. A szoros verseny definíciója nem teljesen egyértelmű, ezért nem szerepel még ebben a modellben.

5. Nem egyértelmű esélyes jelölt körzetének pontosítása

A körzetek pontosan felében egyértelműen van egy esélyes jelölt (aki legalább 7%-kal megelőzi a második esélyest), ám 52 körzetben 0-7% közt van az eltérés a baloldal/LMP és a Jobbik jelöltje között. Ezekben a körzetekben lehetséges, hogy alacsonyabb lesz az átszavazási hajlandóság vagy a választók inkább a második esélyest fogják választani.

A nem egyértelmű esélyes kiléte főleg a stabil és biztos Fideszes körzetekben jellemző (az 52 esetből 41-ben ilyen körzetről van szó), így érdemben nem befolyásolják a nyerhető kerületek listáját.

A következő becslés március 12-én jelenik meg.