2019-es EP választás - előrejelzés


Az alábbi interaktív vizualizáció megmutatja, hogy a 10000 főnél nagyobb településeken milyen hatékony mozgósítást hajtottak végre a pártok. A számítás módszertana a grafika alatt található. Emellett minden egyes párt településre lebontott mozgósítási szintje is látható a különböző füleken (a bal alsó sarokban lévő nyilakkal lehet váltani a pártok között)..


Pártok szavazatainak változása településenként az előzetesen becsült részvételi aránytól függően

Módszertan

A becslés az alábbi bemeneti adatokat használja:

- A 2018-as országgyűlési választás listás eredményeit.

- A 2014-es országgyűlési választást követő 2014-es EP-választás részvételi adatait (és a kettő kapcsolatát), továbbá a 2018-as országgyűlési választás adatait.

- Az elmúlt 12 hónapban közölt pártpreferenciára vonatkozó közvélemény-kutatások átlagát és az abból készült trendvonalat (lásd Tóka Gábor ezzel kapcsolatos eredményeit).


Az adatok alapján az alábbi országos pártpreferenciákkal számoltam:

Fidesz-KDNP 52%
Jobbik: 12%
MSZP-P: 12%
LMP: 4%
DK: 10%
Momentum: 5.5%
MKKP: 2.5%
Mi Hazánk: 1.5%
Munkáspárt: 0.5%

Ezek az országos támogatottsági adatok a 2018-as országgyűlési eredményhez képesti szorzót képeznek úgy, hogy az adott párt 2018-as eredményéhez képest meghatározza a potenciális szavazók számát. Például a Fidesz szorzója 1.09, mivel a párt a 2018-as 47.7%-os eredményéhez képest arányaiban 9%-ot erősödött (52/47.7 = 1.09).

Ezt követően az adott település várható részvételi arányát kell kiszámolni. Ez a következő módon történik:

- 2014-es EP választás részvétele osztva a 2014-es országgyűlési választással. Ebből megkapjuk az aktív törzsszavazók számát.

- Ehhez hozzáadódik a 2018-as országgyűlési választáson tapasztalt magasabb részvétel.

- Végül egy konstans szorzóval (1.17) a várható országos részvételi arányhoz igazítjuk az adott város részvételi arányát. Négy közvéleménykutató legfrissebb kutatása alapján 38%-os országos részvétellel számol a modell (levélszavazatokkkal együtt).


Ezt követően egyes pártok helyi támogatottságát kell módosítani a 2018-as országgyűlési választáson tapasztalt torzítások kiszűrésével.

Mivel az országgyűlési választásokon más és más pártok jelöltjei indultak egyéni körzetben (különösen az MSZP-DK esetében), így ahol nem állított jelöltet egy adott párt, ott várhatóan nőni fog a várható listás szavazataránya a 2018-as állapotokhoz képest. Az MSZP-DK kettős elemzésekor megállapítottam, hogy átlagosan 9-10%-kal kapott kevesebb szavazatot az a párt, aki visszaléptette a jelöltjét az adott választókerületben. Emellett az esélyes Jobbikos vagy LMP-s jelölt +2,5-3% extra listás szavazatra számíthatott. Így a modellben azokban a körzetekben, ahol a Jobbik vagy az LMP jelöltje volt esélyes, ott a pártjuk várhatóan arányaiban csak a szavazóik 97%-ára számíthat. Az MSZP-DK esetében pedig attól függően, hogy melyik párt jelöltje indult 2018-ban, -10% vagy +10%-nyi szavazót kap a várható listás eredményéhez.

Végezetül minden párt esetében egy mozgósítási szorzó is bekerült az egyenletbe. A Závecz Research kutatása szerint a nagyobb pártok (Fidesz, Jobbik, MSZP, DK) hasonló mozgósítási potenciállal rendelkeznek, míg az LMP és Momentum alacsonyabbal. Így az LMP és Momentum esetében a törzsszavazóik 5%-a otthon marad a modell szerint.